Hehe... Hát ez elég kezdetlegesre sikeredet, de ez van XD
2011. február 28., hétfő
2011. február 21., hétfő
Hétvégi összefoglaló
Háát a múlt héten nem nagyon volt időm blogolni, így most foglalom össze a hét fontosabb eseményeit:D
Hétfő: Ömm... Hol is kezdjem... Matekból dogát írtunk, ami annak ellenére, hogy nagyon jól ment, elég szarul sikerült. -.- Pontosabban: sikerült megírnom életem ELSŐ egyes dolgozatát. Aztán az edzőnk nagyon beteg lett, kórházba is került :( És egy hétre új edzőt kaptunk. A pasas szakmai szempontból király edző na meg nagyon jó fej. De sajnos a többieknek nem nagyon jött be elsőre, a hét folyamán viszont sikerült megszokniuk :)
Kedd: Kapusedzés... Megesküdtem, hogy kinyírom Alexet.
Szerda: Na ez egy elég húzós nap volt. De végre megtanultam a kézenállást, amire nagyon büszke vagyok. Második órában megtudtam, hogy még AZNAP helyesírási versenyre is kell mennem. Hát bazmeg jókor szólnak -.-' Mindegy... Legalább elmehettem németről. Na szóval megírtam a versenyt, helyezést viszont nem értem el. Ehh... sok értelme volt elküldeni rá. Utána rohantam a sportorvoshoz, mivel ha most nem vizsgálnak meg, idén nem játszhatok :S Jó, megvolt ez is, utána edzés volt, szokásosan.
Csütörtök: Hát igazából semmi különös nem történt, az egyik osztálytársam leszúrt egy műanyag villával x''D
Péntek: Négy óránk volt csak *-* A gond csak annyi, hogy utána még matekverseny... (Edit: most nézem, 70 pontom lett... a... 150-ből x'''D). Utána este edzés, utána meg farsangidisznó diszkó a suliban, amit szokásomhoz híven kihagytam. Utálom a diszkókat, és jól is jártam, ugyanis ma hallom mi volt... Egy csávó végigjárta a csajokat azt mindenkit lesmárolt. Kössz, kihagyom -.-"
Szombat: Na ez már érdekes nap volt... Már azzal jól kezdődött, hogy hajnalban felrobbant fél üveg Cappy a szobámban. Megromlott egy éjszaka alatt, vagy nem tudom mi volt, csak az tudom, hogy olyan fél 3 körül BUMM. A drágaság mindent beborított valami nyúlós izével, aztán kb. 4 métert repült és az ágyam mellett landolt, hatalmas csattanás kíséretében. Még a nyaka is széttört, olyan erősen lökte ki a kupakot XD Utána nem tudtam elaludni, mivel ott csöpögött az a rohadék leve, vagy nem is tudom mije, valami narancssárga izé... Mellesleg úgy volt, hogy a szombatot a simsnek szentelem, mivel megfogadtam, hogy megdönötm Ciel rekordját. Ami persze nem sikerült. A nap nagy részében a maradványokat takarítottam, utána pedig belefogtam egy aznap hajnaltájt beköltözött hangyakolónia kilakoltatásával. Végül jutott egy 3 órám simsezni is :D Szóval a hétvégén megint nekiugrok :D
Vasárnap: Gyulán voltunk kupán. Sok érdekes nem történt, és annak ellenére, hogy eléggé ramatyul játszottunk, kiharcoltunk egy (szerintem) szép 2. helyet és a továbbjutást is. Talán még ami élmény volt Gyulán (már ha lehet annak nevezni), hogy megrajzoltam életem első yaoi-ját ... Nem is ez volt a vicces, hanem az, ahogyan a lányok néztek, miközben alkotok, amilyen élvezettel bámulták a rajzomat... Hát az valami haláli volt. Mondták, hogy 'fúúúúj, hogy tudsz ilyet rajzolni' meg 'fújjj olyan perverz meg undorító', de közben persze le se vették róla a szemüket. Mindegy, a lényeg az, hogy nagyon jót szórakozam rajtuk :D
Hétfő: Ömm... Hol is kezdjem... Matekból dogát írtunk, ami annak ellenére, hogy nagyon jól ment, elég szarul sikerült. -.- Pontosabban: sikerült megírnom életem ELSŐ egyes dolgozatát. Aztán az edzőnk nagyon beteg lett, kórházba is került :( És egy hétre új edzőt kaptunk. A pasas szakmai szempontból király edző na meg nagyon jó fej. De sajnos a többieknek nem nagyon jött be elsőre, a hét folyamán viszont sikerült megszokniuk :)
Kedd: Kapusedzés... Megesküdtem, hogy kinyírom Alexet.
Szerda: Na ez egy elég húzós nap volt. De végre megtanultam a kézenállást, amire nagyon büszke vagyok. Második órában megtudtam, hogy még AZNAP helyesírási versenyre is kell mennem. Hát bazmeg jókor szólnak -.-' Mindegy... Legalább elmehettem németről. Na szóval megírtam a versenyt, helyezést viszont nem értem el. Ehh... sok értelme volt elküldeni rá. Utána rohantam a sportorvoshoz, mivel ha most nem vizsgálnak meg, idén nem játszhatok :S Jó, megvolt ez is, utána edzés volt, szokásosan.
Csütörtök: Hát igazából semmi különös nem történt, az egyik osztálytársam leszúrt egy műanyag villával x''D
Péntek: Négy óránk volt csak *-* A gond csak annyi, hogy utána még matekverseny... (Edit: most nézem, 70 pontom lett... a... 150-ből x'''D). Utána este edzés, utána meg farsangi
Szombat: Na ez már érdekes nap volt... Már azzal jól kezdődött, hogy hajnalban felrobbant fél üveg Cappy a szobámban. Megromlott egy éjszaka alatt, vagy nem tudom mi volt, csak az tudom, hogy olyan fél 3 körül BUMM. A drágaság mindent beborított valami nyúlós izével, aztán kb. 4 métert repült és az ágyam mellett landolt, hatalmas csattanás kíséretében. Még a nyaka is széttört, olyan erősen lökte ki a kupakot XD Utána nem tudtam elaludni, mivel ott csöpögött az a rohadék leve, vagy nem is tudom mije, valami narancssárga izé... Mellesleg úgy volt, hogy a szombatot a simsnek szentelem, mivel megfogadtam, hogy megdönötm Ciel rekordját. Ami persze nem sikerült. A nap nagy részében a maradványokat takarítottam, utána pedig belefogtam egy aznap hajnaltájt beköltözött hangyakolónia kilakoltatásával. Végül jutott egy 3 órám simsezni is :D Szóval a hétvégén megint nekiugrok :D
Vasárnap: Gyulán voltunk kupán. Sok érdekes nem történt, és annak ellenére, hogy eléggé ramatyul játszottunk, kiharcoltunk egy (szerintem) szép 2. helyet és a továbbjutást is. Talán még ami élmény volt Gyulán (már ha lehet annak nevezni), hogy megrajzoltam életem első yaoi-ját ... Nem is ez volt a vicces, hanem az, ahogyan a lányok néztek, miközben alkotok, amilyen élvezettel bámulták a rajzomat... Hát az valami haláli volt. Mondták, hogy 'fúúúúj, hogy tudsz ilyet rajzolni' meg 'fújjj olyan perverz meg undorító', de közben persze le se vették róla a szemüket. Mindegy, a lényeg az, hogy nagyon jót szórakozam rajtuk :D
És íme a művem:D |
2011. február 9., szerda
2011. február 8., kedd
Baromkodás MyVipen ^^
Tegnap drága Krosa ésTobi tesóm felcsaltak MyVipre. Mint később kideült, én Picassázni mentem fel xD Egész jó volt, sokat röhögtünk, DE... mindig ott lyukadtak ki, hogy Dei' meleg xD Rajzoltam egy csapot, kicsit félreérthető formában, és erre mi a válasz? 'Ez Deidara szobája, ugye?' -.- Aztán Tobi jött. A feladványa 'melegszendvics' volt, és a mellékelt ábra mutatja a művét (ez utólag készült, elfelejtettem lekapni, szóval nem pontos, de kb. így nézett ki ).
Khm... Hát igen... Egyéb említésre méltó dolog nemigen történt, ma este még alkotunk, ha van még valami fejlemény, felrakom :D
2011. február 4., péntek
Sokminden...
Mit is mondtam a felvételiről? Lehúzza a pontszámom? Elszúrtam? Háááááát...:D Az az igazság, hogy nagyon lebecsültem magam, és most pont jól jött ez a boldogság- és önbizalomhullám. Hátlistennek elég jól sikerült összehozni, és Zsolti 43 összpontszámához képest még szupernek is mondhatom az eredményt. Ami nem más, mint..... 81 PONT!!! *taps-taps-taps* De valamin nagyon meglepődtem... Egyik osztálytársam -aki mellesleg 85 pontot ért el-, elbőgte magát. Még nemigen láttam sírni, ezért megkérdeztem, hogy mi a baja. Erre mit válaszolt? Hát azt, hogy 'mert írtak nála jobbat is'. ... -.-'' Na jóó, ezen kiakadtam! Mi az, hogy ő bőg a 85 pont miatt??? Jóval az országos átlag felett írt, erre az zavarja, hogy írtak nála jobbat is! Na mindegy, az a lényeg, hogy így valószínűleg felvesznek a bioszra.
De nem csak öröm van a világon... Nem régen a csapattársaim viszonya megromlott... És ennek az lett a következménye, hogy két nagyon jó barátom elhagyott minket. Sajnálom hogy így alakult. Nagyon. Emlékszem, régen mi voltunk a legjobb csapat a négy közül (98-99-es, 97-es, 96-os és 95-94-es korosztály). Sose veszekedtünk, kitartottunk egymás mellett és jóban-rosszban együtt voltunk. Mert szerettünk egymást... De ez már nem a régi. Már nem olyan a csapat, mint régebben. Sokat veszekszünk, a kezdőkkel és a kisebbekkel szemben pedig máshogy viselkedünk. Lenézzük őket. Én próbálom őket megváltoztatni, vagy ha valamiben nem értenek egyet, közös nekezőt találni, de nem megy. Nem hallgatnak se rám, se a csapatkapitányra. Ez így nem lesz jó. Próbálom megértetni a lányokkal, hogy szét fog menni a csapat, elszakadnak a szoros baráti kötelékek, de nem megy. Csak attól félek, hogy mire észbe kapnak, már késő lesz. Hiányoztok...:(
"Szó nélkül elmentél, itt hagytál minket,
De tudd, hogy mi örökké szeretünk
És visszavárunk téged."
De nem csak öröm van a világon... Nem régen a csapattársaim viszonya megromlott... És ennek az lett a következménye, hogy két nagyon jó barátom elhagyott minket. Sajnálom hogy így alakult. Nagyon. Emlékszem, régen mi voltunk a legjobb csapat a négy közül (98-99-es, 97-es, 96-os és 95-94-es korosztály). Sose veszekedtünk, kitartottunk egymás mellett és jóban-rosszban együtt voltunk. Mert szerettünk egymást... De ez már nem a régi. Már nem olyan a csapat, mint régebben. Sokat veszekszünk, a kezdőkkel és a kisebbekkel szemben pedig máshogy viselkedünk. Lenézzük őket. Én próbálom őket megváltoztatni, vagy ha valamiben nem értenek egyet, közös nekezőt találni, de nem megy. Nem hallgatnak se rám, se a csapatkapitányra. Ez így nem lesz jó. Próbálom megértetni a lányokkal, hogy szét fog menni a csapat, elszakadnak a szoros baráti kötelékek, de nem megy. Csak attól félek, hogy mire észbe kapnak, már késő lesz. Hiányoztok...:(
"Szó nélkül elmentél, itt hagytál minket,
De tudd, hogy mi örökké szeretünk
És visszavárunk téged."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)