Diákgála és pártválasztás

Április van. Ilyenkor az egész suli csak a párválasztást és a diákgálát várja. Hogy mirét? Mert jó buli!
Ez az egész arról szól, hogy az iskolánk 11.-es osztályai  versengenek az év osztálya címért. A diákgálára minden osztály készíthet egy pártvideót és/vagy egy előadást, ami lehet táncos, vagy bármi más is. Persze ennek az egészre 10 percet kapnak, és ha tovább tart, nullázzák a zsűri által adott pontjaikat.
A gála péntek 4-kor kezdődött, de mi már 3-kor ott voltunk, hogy legyen hely. Emiatt legalább fél órát kellett várnunk kint, mire beengedtek a terembe. És hatalmas tömeg volt... De megérte, mert szuper volt az egész, nagyon élveztem. És így belegondolva, hogy jövőre mi fogunk 1000 ember előtt táncolni a színpadon, rohadtul izgulok. Merthogy szerintem nálam lámpalázasabb ember nem nagyon van a földön. Na mindegy, majd hátra állok legfeljebb :D

A pártválasztás már más. Szombaton volt, és annak ellenére, hogy be kellett menni a suliba 8-kor, teljesen megérte. Ezen a napon a pártok mindenféle programokat csináltak, nekünk pedig az volt a dolgunk, hogy szórakozzunk, tuána pedig szavazzunk valamelyik osztályra.
Én igazából csak egy programon voltam. Ez a Szellembarlang volt, amit a suli pincéjében csinált az A osztály. 5 barátnőm is velem volt, és majd összeszartuk magunkat. xD Amikor sorban álltunk, beszéltük, hogy biztos nem ijesztő meg ilyen... Azután a pincéből mindenféle sikoltozás meg kiabálás hallatszódott ki. Hát nem kicsit ijedtünk meg :D
Az volt a legnagyobb poén, hogy mindenki bátornak ismer, szóval előretoltak, hogy menjek előre, aztán meg belémkapaszkodtak, mert félnek... hát oké :D
A pince olyan tipikus pincének nézett ki, tehát poros, romos, tele járatokkal, szobákkal, folyósókkal. és persze sötét. Nagyon sötét. És még zseblámpánk se volt. Mentünk előre pár lépést, aztán az 'idegenvezető' azt mondta, forduljunk balra. Bementünk egy szobába, ahol semmit se lehetett látni. azt mondta, menjünk még előre... és ekkor hirtelen egy sikolyt hallottunk kb. 20 centire magunktól, és felvillant egy arc a sötétben. Majdnem kiugrott a szívünk. Utána volt még egy csontváz is a fal tövében, kivilágítva piros fénnyel, meg pár lebegő ember, de ezek annyira nem voltak ijesztőek. A végén viszont... Uhh. Megint bementünk egy sötét szobába. Egy kevés fény beszűrődött a fenti ablakokból, de az se használt sokat. Ekkor valami zúgást laoottunk a hátunk mögül, és egyrte csak hangosodott. olyan volt, mint a láncfűrész. És amikor megfordultunk, egy alak állt mögöttünk. Rohadtul megijedtünk, úgy sikítoztunk.. Szóval nagyon jó volt az egész. :D

11. A pártvideó

 

11. B pártvideó

(A többit nem találtam meg :c )

Go home spring, you're drunk.

nagyon. Nagyon. NAGYON régen írtam már. ._.
Ennek egy oka van: lusta disznó vagyok. Meg rengeteg minden más is lekötött. Az elmúlt fél évben sok minden történt, de mivel úgyse érdekel senkit, nem írom le... na jó, egy kicsit azért mégis. :D

Tehát vázlatosan: még mindig szenvedek a szerelemnek nevezhető valamivel, a kézilabdát egyre jobban utálom, a jegyeim a szarból kezdenek átcsapni az anyuék számára elfogadhatóba ééés *dobpergés* egyre kevésbé vagyok antiszociális. Ez abban is megnyilvánul, hogy amikor felmerült, hogy elmehetnék cserediáknak Japánba, végül sírva kijelentettem, hogy inkább maradok, mert én az osztályommal akarok elballagni. Imádom őket.
A ''szerelemhez'' meg még annyit, hogy lehet hogy legszívesebben úgy pofánrúgnám a srácot, hogy földkörüli pályára állna, de sokat köszönhetek neki, szóval ettől most megkímélem. Először is sokkal nyitottabb lettem az emberek felé, és ha rám köszön valaki, már nem esek össze, hogy ''Úristen, hozzám szólt egy EMBER'', hanem szépen mosolygok és visszaköszönök. Ráadásul kezdek hasonlítani egy lányra is. Fura. Tehát köszönöm, de azért még mindig ki akarlak nyírni :)

Úgy tűnik, hogy én most lépek bele a vámpírkorszakomba, ami annyit tesz, hogy vámpírok és egyéb hasonló dögök minden mennyiségben. Szerencsére kevesebb romantikus szállal és több vérrel. Mint például filmekben az Interjú a vámpírral, A kárhozottak királynője, Holdfény, Buffy... könyvekben pedig a Lestat a vámpír. A kárhozottak királynőjét eléggé lehúzták, de a könyvet olvasva és eredeti nyelven még viszonylag élvezhető.

 

 

Múlt héten voltunk a sulival Bp-n egy holokauszttal foglalkozó múzeumban/kiállításon. Nagyon érdekes volt, és eléggé sokkoló is. Fokozatosan mutatta be, hogyan fosztották meg a zsidókat a jogaiktól, méltóságuktól és végül az életüktől. Ha valakit esetleg érdekelne: http://www.hdke.hu/

 

Na ennyi volt egyenlőre, szerintem megint eltűnök egy fél évre vagy hasonló. *elszublimál*